Első Programozó.
Én vagyok az ország első programozója.

Én és linux.

Úgy hozta a sorsom, hogy linuxot kell, használjak.
Ha már kell, hát legyen.
Teljesen pozitívan álltam hozzá.
Még otthonra is terveztem, hogy felrakom.
Úgy is annyit dicsérik, és folyton azt hallom, hogy mennyire alternatívája a windowsnak.
Szóval pozitív hozzáállásból nem volt hiány.

A feladathoz 64 bites Redhat fedőnevű linuxot kell, használjak.
A telepítés menete: Nagyon kellemesen indult, szép nyitó képernyő, gyors település.
Telepítés, újraindítás után, persze nem indult.
Közölte velem, hogy az: X szervert nem tudja indítani.
Mindezt tette egy olyan képernyőn, amit még a legpancserebb kódlap problémás DOS-os gépen sem láttam 20 éve. Gondolom valami táblázat félét akart rajzolni, de nem igazán sikerült neki.
A gépben egy nagyon videó kártya volt, ATI „play hard!” kategóriából.
Nem akartam ezzel vesződni, ezért videokártyát cseréltünk.
Egy szintén felső kategóriás NVIDIA kártya volt a következő próba.
Eredmény, hasonló.
A harmadik próba egy retro hangulatú nvidia.
Itt már elindult az X (generic VESA módban)

Linux megvan. Boldogság.

Most jön cd-ről a telepítendő alkalmazás.
Manuel (User Manual) szerint tar –zxcv … paranccsal terminálban kicsomagoltam, majd elindítottam a telepítőt.
Frankó grafikus telepítés, nyelv, könyvtár kiválasztás.
Alkalmazás szépen feltelepült.
Innen kezdődött az én kanosszám.
Hiába a csicsás grafikus telepítés, a környezeti változókat, útvonalakat, licensz fájlokat, kézzel kellet beállítgatnom n+1 katyvasz konfig fájlban. Szintén kézzel kellet elindulóvá tenni 2 példányban a flexlm licensz managereket.
A leírás setenv-el mutatta a beálitásokat de azt a default shell nem ismerte.
Ezt még nem is a linux rovására írtam, hanem az alkalmazás gagyiságára. Itt jegyzem meg, hogy egy 22000 dolláros programról van szó.
Itt a program már majdnem elindult. De csak majdnem.
Valami xlib.c vel volt problémája. Gondoltuk kell neki rendes driver.
NVIDIA oldalon meg is találtuk a szükséges drivert.
Letöltés után elindult, majd közölte, hogy fut az X és ezért nem tud települni.
REDHATéknál az X az újra indulósra van kitalálva ezért a normál bezárás nem igazán müködöt. Redhat, nvidia fórumokban a megoldást az „init 3” hozta.
Feltelepítettük de nagyon nem működött. (bár azt írta ki, hogy minden rendbe)
Itt még az xorg.conf fájlban kellet matatni.
Már bevontam linuxot életvitelszerűen használó embereket is. Akik egyből a redhatot szidták, mondván más disztribúció jobban működik.
A válaszom egyszerű. Nekem ahhoz nem kell segítség, hogy szidjam. Ahhoz kell segítség, hogy működésre bírják.
3-4 óra baszakodás után elindult nvidia módban a linux.
Örömömre egyből működött a több monitoros megjelenítés is.
A program elindult. (elég ócska felület, szinte semmit nem tud)

Linux érdekessége.
Elhiszem, hogy nehéz kérdés, hogy a scrollbár az alkalmazás jobb vagy bal oldalán legyen. De ha már annyi disztribúció van igazán, lehetne jobb és balos verzió is.
Az, hogy egy operációs rendszeren belül alkalmazásonként változzon a scrollbár helye az röhejes.
Másik ötletes dolog a copy/paste funkciók. Vagy ezek hiánya. Ahány program annyi féle gombbal működik, és az már egy jó eredmény, ha működik. Sok programnál nem is csinál semmit a menü pont, vagy nincs is.

A fejlesztők külön érzékkel választották ki az olvashatatlan betűket.
Firefox-al nézve a prog.hu szinte olvashatatlan.

Elindítottam egy folyamatot, ami már 30 órája dolgozott és még nem volt kész.
Gondoltam mivel 2009-es kiadás, és ekkor tájt már a többszálúság elvárható. Betolok a gépbe egy pen driveot másolás céljából.
Nem kellett volna. Le ugyan nem fagyott de valami borzalmasan lelassult.
Annyira, hogy a terminál ablakban futó TOP program, nem tudott beszámolni 0.5% feletti CPU használatról.
Pen drive kihúzása után sem ált helyre a rendszer, csak a reboot segített. Így ismét buktunk 30 órát. (köszi linus).

Ha már linus. Gondoltam a netten keresek, valami használható könyvet, doksit linux használatáról. (mint írtam fent, otthonra is azt terveztem)
Találtam a netten egy magyar nyelvű linuxos doksit. (ubuntú világa)
Azt hittem elhányom magam.
Che Guevara stílusban a szabadszoftver forradalmáról áradozott a fickó (többször tényszerűen hülyeséget írva), közben a Rákosi korszakot meghazudtoló személyi kultuszt nyalt linus köré.
Az a fickó jutott róla eszembe, aki a fix.tv-n szerencsétlenkedett anno.
Mindig be akarta mutatni milyen rohadt jó a linux. De mindig beégett. Emlékszem modemmel, külső winyoval, video lejátszóval szívott. Valamiért nem működött, de állítólag otthon jól ment neki.

Visszatérve a linuxhoz: ezt látva nem hiszem, hogy valaha is sikerül túl lépni az 1%-ot. Ami hibahatár alatt van.
Nagyon messze van a windows alternatívától.
Elhiszem, hogy „szakemberek” szerint szar a windows, viszont használható.

Nálam a használaton lenne a hangsúly. Én használni akarom és pont.
Az operációs rendszer számomra nem cél, csak eszköz!
Én dolgozni akarok rajta, nem bajlódni.
Ha valamit folyamatosan szabályozgatni akarok akkor ott van nekem a felségem és a három gyerek.

Ha valaki azzal a dumával jön, hogy más ablakkezelő vagy más disztribúció kell. Akkor azt kinevetem.
Szerintem pusztán azért van ennyi disztribúció, hogy legyen mivel takarózni.
Ha megkérdezel egy linuxost, hogy xy disztribúción ezt és ezt hogyan kell csinálni.
Mi a válasz. Azt nem tudom másik disztribúción nagyon egyszerű megcsinálni.
Pedig nyilván ott sem egyszerű, vagy ha egyszerű a válaszadó nem tudja.
De mindig nyertessen, tud kibújni a „hülye vagy, nem értesz hozzá.” Vélemény alól. Mindezt úgy, hogy még te érezd magad kellemetlenül, mert nem azt a disztribúciót használod, amit kellene.

Windows viszonylatban nincs ilyen kibúvó. Nekünk sajnos be kell ismernünk, ha valamit nem tudunk…

Úgy látszik változó korba léptem:

- Új munkahely,

- Jogosítvány, és vezetés. Továbbra is érdemes olvasni a blogomat, mert itt teszem közzé a dátumokat mikor lesz forgalmi gyakorlatom. (nem kizárt, hogy felér majd egy, egyesített Critical Mass-al és BKV sztrájkkal)

- Linuxok fogok használni. Nem önkéntes döntés. Egy programot kell használnom ami RED HAT linuxot igényel.

Ez elég sok változás, pedig még csak január közepe van. Előre félek mi lesz még év végéig.
Remélem, nem leszek meleg.
Bár duplájára nőne az esélyem egy szombat esti randevúra, vagyis plussz 1,
de mivel Stinget tutira nem tudom rávenni, hogy csináljon a blogomra rózsaszínű hátteret ez mínusz 1.

Szóval maradok a lányoknál.

Egy aktuális projektemben alumínium profilokból kell egy speciális célgépet építeni.
Nagypontosságú lineáris vezetékeken kell lézersugárzót és kamerát mozgatni.
Már majdnem minden meg van hozzá. Éppen csak annyi hiányzik, hogy össze tudjam szerelni a gép vázat.
Tök idegesítő: sok munka, tervezés, szoftverek, 7 számjegyű számla. És pár darab tartólemez miatt nem tudom összeszerelni.


Felszereltem egy lineáris egységet az asztalom mellé, hogy teszteljem a MCU – FPGA szoftvereket.

Fontos kitétel, hogy a lézersugárzók egyenletes sebességgel, zökkenő mentessen, mozogjanak.
Ezt folyadékkal nagyon egyszerű tesztelni. Olyasmi, mint az Egri csillagokban a kifeszített dobon a borsó, ha rezeg a borsó, akkor fúr a pogány. Hasonló a szitu itt is, ha remeg a víz, akkor nem jó a mozgás.

Ez amúgy csak belemagyarázás, a helyzet, az hogy nem bírtam ki, hogy nem mozdítom meg a mechanikát addig is, amíg nincs összeszerelve.

Ebből a tenni akarásból születetett ez a videó...

Még mindig 2009

Úgy látszik, most van a lukszalag másolás szezonja.
Egy holland fickó talált meg, egy német gépkereskedőn keresztül.
Van neki egy gépe, ami a boot programot, paramétereket lukszalagon tárolja. Van belső tárolója, így nem kell minden bekapcsolásnál betölteni, csak ha valamiért elfelejti. Persze elfelejti a rohadék pár havonta.
A gond, hogy neki nincs meg a betöltő szalag. Ezért valami komájától kell elkérnie, aki több száz kilométerre lakik tőle (szerintem nincs is akkora Hollandia). De mivel a komájának is csak egy példánya van, és pár havonta neki is kell, ezért nem szívesen adja oda. Ha elszakad vagy meggyűrődik, akkor az ő gépének is annyi.

Elküldte a szalagot, hogy csináljak pár példányt neki.

Próbáltam meggyőzni, hogy vegyen egy közép kategóriás laptopot és adok neki egy USB-s lukszalag emulátort, ami SD kártyáról mímeli a lukakat.
Még olcsóbban is kijön, mintha küldözgetjük a szalagot. De konzervatív fickó, ragaszkodik a lukas szalaghoz.

Közben a német gépkereskedő is kitalálta, hogy neki is kell másoló, mert több ügyfele is kért már tőle szalag másolatot.
Talált a lomtárában egy 1978-as gyártmányú lukasztót. Elküldte és küldött vele egy DELL laptopot, hogy illesszem össze a kettőt.
Na itt eset pofára. A laptop ugyanis használt. Nem nagyon, modern, gyors meg szuper jó, csak annyi vírus van rajta, hogy kilógnak még a laptop táskából is.
Sok perverzióra rá vehető vagyok, de én, bízza, nem telepítem újra!
Megírtam neki… kis morgás után mondta, hogy vegyek akkor egy új laptopot (amin van Windows) és azt küldjem ki.
Na itt meg én estem pofára. A laptopot recovery lemezről 30 perc alatt újra telepítettem volna, ha meg elmegyek a nagykerbe, sorba álok, hazajövök az minimum 3 óra.

De térjek vissza a lukasztóhoz.
Ez egy FACIT 4070 típusú. Megtaláltam a netten az eredeti reklám brosúráját.
Ez a jóasszony reklámozta.

A reklám anyag büszkén dicsekszik, hogy akár 75 karakter per másodperc sebességgel is tud dolgozni.
(A valóságban a 31 éves eszköz csak 13 karakter per másodperccel tud dolgozni.)
Ez tök jó, nekem 62Kbájtot kell 5 példányba lemásolnom vele. Vagyis 62*1024*5 luksort kell lukasztanom, ezt elosztom 13-al akkor kijön, hogy ~ 25000 másodperc a szalagok másolása.
A bonusz az az, hogy a szerkezet nem csak lassú, hanem hangos is.

A szalag maga teljesen érdektelen. Hogy mégis érdekes legyen írtam egy kis programot, ami megszámolta a lukak számát 63508 luk sor van rajta (~160 méter hosszú), van rajta a továbbító luk sor és az 330215 adat luk. Így összesen 1968615 konfettit tudok adni gyermekeimnek.

Annyi érdekesség van a szalagon, hogy olvasható formában rálukasztották a készítés dátumát.

Fasza. Ezt hívhatjuk „HOLE ART’ –nak.
Ilyet én is akarok.

És lön...

PROG.HU-s könyvjelzők a szerkesztőség címén rendelhetőek.

Azok számára, akik nincsenek tisztában a végtelen ciklus fogalmával a
számítógépes program esetében, a következő magyarázatot mellékeljük.

Egy igazgató így szól a titkárnőjéhez:
- Egyhetes kongresszusra utazunk külföldre, és remélem jól fogjuk
magunkat érezni együtt. Tedd meg a szükséges előkészületeket.

A titkárnő felhívja a férjét:
- Egyhetes kongresszusra utazunk külföldre a főnökkel. Légy szíves
vigyázz magadra, míg távol leszek drágám!

A férj felhívja a szeretőjét:
- A feleségem külföldre utazik egy hétre. Mi is bulizhatnánk együtt
Hercegnőm.

A szerető (iskolai tanítónő) a gyerekekhez:
- Jövő héten elintézendő dolog miatt nem jövök, így nektek sem kell
iskolába jönnötök.

Egyik gyerek a nagyapjához siet a hírrel:
- Nagyapa, jövő héten nem kell iskolába mennünk és a múltkor azt
ígérted, hogy elviszel kirándulni a hegyekbe, ha nem kell suliba mennem.

A nagypapa (a történetünkben eddig igazgatóként ismert) imádja az
unokáját, ezért felhívja a titkárnőjét:
- Az unokám megkért, hogy töltsem vele a következő hetet, így nem megyek
a kongresszusra. Kérlek töröltesd a foglalásokat...

Titkárnő a férjhez:
- Az igazgató lemondta az utat, így a következő héten együtt leszünk Drágám.

Férj a szeretőhöz:
- Sajnos nem lehetünk együtt Édesem, a feleségem mégsem utazik el

A szerető értesíti a gyerekeket az iskolában:
- Az elintézendő dolog közben megoldódott, így a tanítás mégsem marad el.

Gyerek szól a nagypapának:
- Mégis lesz suli, nem tudunk most menni kirándulni.

Igazgató a titkárnőnek:
- Az unokám lemondta a kirándulást. Kérlek, folytasd a megfelelő
előkészületeket a kongresszussal kapcsolatban...

Készül ez is...

A dolog ott vesztette el a lendületét, hogy a gyári RC motorokban lévő elektronikával nem voltam megelégedve.

Ezeknek a motoroknak 3 kivezetésük van.
1. VCC (+)
2. GND (-)
3. PWM bemenet

A 3. Lábon menne a vezérlés egy PWM szerű jellel.

Amit nem tudnak ezek a motorok:
- Visszajelezni a pozíciójukról.
- A felvet áramról tájékoztatni.

Pozíció visszajelzés azért kell, hogy tudjam milyen állapotban, van a láb, esetleges elakadást tudok vele detektálni.
Az áram meg a motorra ható erőmérésre kell. Például ha egy lukba lépne a bogár az egyik lábával, akkor a pozíciót ugyan eléri, de nem igényel áramot. Ebből lehet következetni, hogy levegőben van a láb.

De nézzük meg milyen is egy RC szervo motor.

RC motor még egyben

RC motor szétszedve

Mint látható a motor több fogaskeréken keresztül hajtja meg a kimenő tengelyt.
Nagy fordulatszámból csinál kis fordulatszámot és ezzel együtt kis nyomatékból nagy nyomatékot.
A kimenő tengely össze van kapcsolva a potméter tengelyével. Innen tudja az elektronika milyen pozíción, van a kimenő tengely.
Az egyik oka, hogy ezek a motorok nem fordulnak körbe ez a potméter, a másik ok, hogy nincs rá igény.
Mint már említettem a motornak három bejövő vezetéke van. Ebből kettő tápfeszültség, a harmadik, ahol PWM (Pulse Width Modulation). Ez hétköznapi nyelvre lefordítva: „nincs villany – van villany – nincs villany – van villany”, ahol a „van villany” állapot idejének változtatása jelenti az impulzus szélesség modulációt.

A motor elektronikája a bejövő PWM jelet analóg feszültségé alakítja. Amit egy komparátor hasonlít össze a potméter jelével. Az eltérés iránya és mértéke határozza meg a motor forgás sebességét és irányát

Működési vázlat

A PWM jel általában 20ms periódus idejű.
(Ez a van villany - nincs villany)

Ez az átlagos RC feladatokra elég. De én többre vágyok. Nekem tudnom kell, hogy a motor milyen pozíción van. (elakadások detektálása miatt), illetve a motorra jutó terhelés is érdekes lehet.



Terveztem és gyártattam új panelt a motor belsejébe.

De amikor elmentem megvenni a bele való processzort (~1000 forint/db), akkor történt egy kis baleset.
25 darab procit vettem (20 motor van a bogáron).
Szabálytalanul akartam átkelni a 2*2 sávos úton, aminek a közepén még villamos sin is megy. Csúcsforgalom közepén szaladtam át, kezemben egy műanyag csövecskével, amiben a processzorokat szállítják.
De mivel nem egész csővel vettem, már fel volt bontva és sajnos nem volt rendesen lezárva.
Futó mozdulatok következtében egy híján sikerült az összes alkatrészt kiszórnom.
Persze nem kezdtem az autók közt szedegetni.
/Ebből is láthatjátok gyerekek, csak a kijelölt gyalog átkelőhelyen szabad átkelni!

Itt még nem adtam fel a dolgot.

Akkortájt rendeltem egy lengyel jóáras cégtől sok elektronikai alkatrészt, eszembe jutott ez is.
Gyorsan rákattintottam a webshop-ban és rendeltem 25 darabot.
Szállításkor szomorúan konstatáltam, hogy a lengyel csomagoló faszi valamit elkevert, mert nem az volt benne.
Jobban megnézve kiderült, hogy én kattintottam egy sorral lejjebb. Így most van 25 darab soha semmire nem használható alkatrészem.

De egyszer meglesz majd…

Nem úsztam meg, mégis le kellet menni.
Az alaplap hibáján kívül volt más gondja is a gépnek.
Nem volt kép.
Az alaplap és a videokártya soros porton van összekötve.
(Nem a teljes memória, hanem csak szöveg megjelenítő és vezérlő parancsok mozognak ezen a porton.)

Nos ez a soros por adta meg magát

Kiváltás után működött a gép. Azaz csak működne, de a gépet eredetileg beüzemelni szándékozó német fickó lenyúlta a hardverkulcsot.
Az okát sejtem...
A sikeresnek éppen nem nevezhető tevékenységéért 7000 Euro-s (értsd hétezer eurós) számlát állított ki.
Gondolom, addig nem adja vissza a hardverkulcsot, amíg nem kapja meg a pénzt.
Ha nem volna ennyi melóm, és nem lennék ennyire beteg (H1N1), bevállalnám a feléért a hardverkulcs kiváltását.

Néhány kép a gépről.

Kezelő felület

Maga a gép

Van itt egy 80-as évek közepén gyártott 80286-os procival szerelt alaplap.
Németek hozták a gépet, de nem tudták elindítani.
Hozzám került javításra.
Én kb. egy hetet mondtam rá. A friccek komolyan vették. Hazarepültek, majd egy hét múlva vissza.
Most állítólag morcosak...
Tehát neki állok.
.
.
.
3 hours later
.
.
Működik.

Holnap leviszem Szolnokra (merthogy ott van a gép), aztán jöhetnek a németek átadni a gépet.

286-os alaplap. (Kimaszkolva a hibás alkatrész.)

ui:
Más nagyon nem akar blogolni.
Félek Sting kiszámlázza nekem a jobb alsó sarkot, mert csak az én blog bejegyzéseim linkje van ott.

Villámcsapás érte az egyik olyan település vízmű gépházát, amit az én rendszerem működtet.
Gyakorlatilag minden elektromos eszköz tönkre ment. Fénymásoló, fax, számítógépek, fénycsövek, rádiók, hűtő, fűtésrendszer, riasztó.

Szóval minden, kivéve, amit én csináltam:
A vízkitermelés, vastalanítás, szűrés, vegyszeradagolás, toronyba termelés, az meg sem állt egy pillanatra sem.

Egy épületen és elektromos hálózaton belül csak az én általam beszerelt dolgok élték túl a dolgot.
Jól esne a májamnak az gondolni, hogy valamit nagyon jól csináltam.
De sajnos annyira értek hozzá, hogy tudjam: egyszerűen mázlim volt.
Csak lazán kapcsolódik a prog.hu oldalra, annyiban, hogy négy mikrokontroller egy FPGA és egy ipari PC végzi a feladatot, és ezek programozást igényelnek.



Mindig jókat nevetek, amikor villámvédelmet tartalmazó PC tápegységről, elosztóról mesél valaki.
Egyszerű példával szoktam ellen érvelni.
A villám pár ezer méterről elindul ~200km/s sebességgel, már csak a lendülettől sem tud megállni egy pár centis alkatrészen.

Az egészből a lényeg: néha jó dolgok is történnek velem...

Highlighted source code próbálkozások...

1.   .repeat
2.    xml_get
3.    .if xml_char==CR
4.      inc  [ebx.XML._linenum]
5.    .endif
6.  
7.    .if xml_char=="<"
8.      .if (xmlT & xmlT_char)
9.       .break
10.      .else
11.       .if !(xmlT & xmlT_open)
12.         or  xmlT,xmlT_open
13.       .else
14.         mov  xmlE,XML_Error_badopen
15.         .break
16.       .endif
17.      .endif
18.  
19.    .elseif xml_char=="/" && (xmlT & xmlT_open) && ! (xmlT & xmlT_char)
20.  
21.      .if xmlT & xmlT_per
22.       mov  xmlE,XML_Error_badper
23.       .break
24.      .else
25.       or  xmlT,xmlT_per
26.      .endif
27.  
28.    .elseif xml_char==">"
29.      .if [_prev]=="/"
30.       dec  xml_len
31.       xml_next
32.       mov  [edi.XMLTAG._tlen],xml_len
33.       .if !(xmlT & xmlT_attr)
34.         mov  [edi.XMLTAG._len],xml_len
35.       .endif
36.       or  xmlT,xmlT_close + xmlT_selfclose
37.       .break
38.      .else
39.       xml_next
40.       or  xmlT,xmlT_close
41.       .break
42.      .endif
43.  
44.    .elseif xml_char==0
45.      or  xmlT,xmlT_end
46.      .break
47.    .elseif xml_char>space
48.      .if (xmlT & xmlT_char)
49.       .if [_prev]==space && (xmlT & xmlT_open)
50.         or  xmlT,xmlT_attr
51.       .endif
52.      .else
53.       or  xmlT,xmlT_char
54.         mov  [edi.XMLTAG._pos],esi
55.      .endif
56.  
57.      inc  xml_len
58.      mov  [edi.XMLTAG._tlen],xml_len
59.      .if !(xmlT & xmlT_attr)
60.       mov  [edi.XMLTAG._len],xml_len
61.      .endif
62.  
63.    .elseif xml_char<SPACE && (xmlT & xmlT_char)
64.      inc  xml_len
65.    .endif
66.    mov  [_prev],xml_char
67.    xml_next
68.  
69.   .until infinite

A mostani (egyik) feladatom egy lukszalag másolása.
Nem. Nem ez nem visszaemlékezés, történetem krisztus után 2009-ben játszódik.
(ide majd beszúrok egy képet, amin az egyik kezemben a lukszalag, a másik kezemben egy mai újság)

A történet főszereplője egy 80 méter hosszú (mai egységre számolva ez 32Kbyte) lukszalag.
Ezt a szalagot 1972-ben nyomták tele lukakkal.
Nem mai darab, az idő vasfoga megrágta. Pontosabban meggyűrte.
A gyűrődéseknek köszönhetően az eredeti eszköz már nem bírja olvasni.
Ez egy nagy értékű termelőeszköz, ami már áll két hónapja.

Feladatom a szalag klonozása.
Mondhatnám, hogy jó buli. De nem mondom, mert nem az. Nem is csinálnám ha nem fizetnének érte…
Odáig élmény volt, hogy fogtam egy régi lukszalag olvasót, ledobtam róla az elektronikát.
Terveztem és gyártottam egy új panelt, természetesen USB interfésszel.
Írtam XP-re egy drájvert + alkalmazást és most van egy plug & play lukszalag olvasom.
Ezt bizony évente pár alkalommal használtam is. Így nem csak az alkotás örömét hozta nekem, hanem bevételt is jelentett.
Ám eddig csak számítógépbe kellett beolvasni a lukakat, most preparálni is kell egy szűz papír csíkra.
Aki azt feltételezte, hogy nincs lukasztóm, az nem ismer. Termesztésen van. A gond, hogy még sohasem használtam, sőt még senki sem használta (originál csomagolású). A bilétája szerint 1978-ban szerelték össze az EPSON, SHINSHU SEIKI CO. LTD. dolgozói.

Van neki egy 24 lábú csatlakozója, amire a nyavalyás kis sárgák nem írták rá, hogy melyik lábnak mi a funkciója. Persze ha ráírták volna sem feltétlen, lennék előrébb, mivelhogy nem igazán bírok a kanák, kanjik, hiraganák és katakanák világában eligazodni. (értsd, nem tudok japánul olvasni)
Tehát a következő lépés: Visszafejteni az elektronikát, gyártani rá valami épkézláb felületet, hogy egy mai számítógéphez lehessen kötni. Viszont csodálkozni fog a család, hogy szeptemberben neki állók konfettit gyártani.

Azt mondtam már, (bár ha mondtam is azt nem hallhattátok, ezért leírom), hogy 15.-re kész kell lennem egy orvosi diagnosztikai eszköz DSP programjával valamint az Embedded XP drájverrel.

Ehelyett lukakat másolok.

El kellene döntenem melyik évszázadban élek…

Van nekem ez a robot bogár projektem.
Ami lassabban készül, mint a Luca széke (vagy, hogy stílusos legyek, mint a Windows hibajavítások)
Az az igazság, hogy már hónapok óta nem nyúltam hozzá.
De hátha itt kibeszéljük, és majd beindul.

Igaz, hogy az assembly mindenre jó?
Nem. Ez egyetlen nyelvről sem mondható el.

Igaz, hogy a leggyorsabb nyelv?
Nem. A múlt században ez igaz volt. De mára már nem.
Nagyot változott a hardver és az emberek is.
Más nyelvek jobbak lettek, az assembly programozók meg rosszabbak.

Igaz, hogy nagyon kisméretű programokat lehet írni assemblyben?
Igaz. De ez ma már a kutyát sem érdekli.

Igaz, hogy az assembly már kihalt?
Nem. A Microsoft és az Intel is folyamatosan fejleszti az assembly fordítóit.
Természetesen ezen a területen is vannak alternatív fordítók. (pl JAPHETH jwasm fordítója)

Igaz, hogy ismerni kell a kettes számrendszert?
Általános iskola alsó tagozat. Vagyis a számrendszerek ismerete “alapműveltség”.
De átlagos alkalmazás abszolválásához nem kell, vagyis bunkók is tudnak assemblyben programozni.

Igaz, hogy csak DOS alá lehet programot írni assemblyben?
Nem. Szinte minden platformra lehet assemblyben programot írni. (pl. Windows, Linux, BSD)

Megéri assemblyt tanulni?
Ez hosszabb lesz, ide majd még írok.

Igaz, hogy Assembly tudással könnyű csajokat felszedni?
Nem, sajnos ez nem igaz.